kingsestateauctionsnewyork.com
A XII. században Párizsban működött a legtöbb kolostori iskola. Ezekben az iskolákban úgy vélték, hogy a tudományos kutatás nincs ellentétben a hittel. A pápa védelme alatt született meg 1212-ben Párizsban az egyetem. Az alapképzés után a diákok a teológiai, a jogi vagy az orvosi karon folytathatták tanulmányaikat. Ha elvégezték az egyetemet, a magiszter, azaz mester címmel bárhol taníthattak. A tananyag a klasszikus mesterek műveinek tanulmányozása volt, a teológián a Biblia. A karok élén a dékán állt, az egyetem élén pedig a rektor. A távoli országokból érkezett diákok általában az egyetemi városrészben vettek ki szobát, készültek vizsgáikra. A vizsgák kérdésekről való vitatkozásból, majd előadások megtartásából álltak. A tankönyvek egyre kisebbek és kevésbé díszesek lettek, megjelent a lapszámozás és a tartalomjegyzék. Az egyetemek közelében másolótáborok és könyvkereskedések tűntek fel. Párizs mintájára Oxfordban és Cambridge-ben is megnyílnak az első egyetemek, bentlakásos kollégiumok.
E mellett rendszeresen tartoztak a földesúr felé ajándékokkal, az állam felé pedig a katonák beszállásolásával. A parasztok felett a földesúr szabadon ítélkezhetett, ezt biztosította a pallós jog. A középkor embere számára döntő volt az egyházhoz való tartozása és a kor társadalmában elfoglalt helye (nemes, polgár, jobbágy) az, hogy milyen joghatóság alá tartozik, milyen kiváltságai vannak. Az élet és a halál problémáját is másféle képpen élték meg, hiszen a halál a mindennapi életük velejárója volt. Általánosan elmondható, hogy a gyermekek fele meghalt 5éves kor alatt, az asszonyok nagy része nem élte túl az első szülést, és szinte minden társadalmi rétegben alacsony volt a várható élettartam. Megfékezhetetlenek voltak a gyógyíthatatlan betegségeket terjesztő járványok. Ezen kívül gyakori volt az éhezés, így a legyengült társadalom védtelen volt a járványokkal szemben. Az egyház kezében lévő betegápolás sokáig szinte minden betegség gyógykezelésére az érvágást alkalmazta. A betegségtől amúgy is legyengült emberek az érvágások után szinte mindig rosszabbul lettek, így elmondhatjuk, hogy a középkori gyógyítás általában többet ártott mint használt.
X. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és mindennapokban I. főcím + segédcímek II. szerkezet 1. – Egyházszervezet 2. – Politikai szerepe 3. – Állam és az egyház harca 4. – Művelődés 5. – Művészet 6. – Mindennapok III. források IV. kifejtés 0. Idő, tér – a) Idő – virágzó középkor – 1000-1300 (1500) – ekkorra kiépül a középkori egyházszervezet, egyház megerősödik (politikai hatalmat akar – invesztitúra háborúk), 1054 egyházszakadás – nyugaton megerősödött a pápa hatalma – b) Tér – Nyugat-Európa, a nyugati kereszténység Európája, Itália középső része – pápai állam, központ: Róma (lateráni domb, Szt. Péter templom) – pápa székhelye, kúria – hivatalszervezet központja 1.