kingsestateauctionsnewyork.com
2022. januárjától a NAV honlapján megtekintheti, hogy az Ön által idén megjelölt kedvezményezett részesült-e a felajánlott 1%-os összegből. Ha elektronikus tárhellyel rendelkezik, elektronikusan is tájékoztatjuk a felajánlott összeg kiutalásáról. [1] A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. § alapján vallási közösség: a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Közel 16, 5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból – közölte a NIOK Alapítvány. A civil szféra is több mint fél milliárddal nagyobb támogatásban részesült idén, annak ellenére, hogy legalább 100 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel civil szervezetek számára az adója 1%-át, de a befolyt adók összege magasabb volt a korábbiakhoz képest. Mindemellett az érvényes nyilatkozatok száma idén 3 185 000, 100 000-el több a tavalyi eredményekhez képest. Majdnem 600-zal több civil kapott idén 1%-ot, és az átlag felajánlás, valamint az egy szervezetre eső támogatás mértéke is nőtt. Összegezve az eredményeket, kirajzolódik, hogy idén kevesebb adózótól több civil szervezet részesült magasabb összegű 1%-os támogatásból.
Itt vannak a hivatalos adatok 2019. szeptember 17. Közel 1, 7 millióan ajánlották fel adójuk 1 százalékát a civil szervezeteknek, ami 100 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A felajánlott 8, 77 milliárd forint ugyanakkor több a tavalyinál. Amióta az adóhatóság készíti el automatikusan a szja-bevallásokat, sokan elfeledkeznek adójuk 1+1 százalékának felajánlásáról, de az is lehet, hogy egyszerű lustaságról van szó. A NAV tegnap nyilvánosságra hozta az adatokat a 2018-as adóév után idén tavasszal a civil szervezeteknek felajánlott adóról. 1 millió 689 ezer adózó 27633 civil szervezetnek összesen 8, 77 milliárd forintot ajánlott fel a személyi jövedelemadójából. Egy évvel korábban 2017-es adójuk 1 százalékáról még 100 ezerrel többen nyilatkoztak. Ugyanakkor a 2015-ös adóév után – amikor még magunknak kellett elkészíteni a bevallást vagy a munkáltatónk tette meg - még 2 millió fölött volt a nyilatkozók száma. Jó hír, hogy a civil szervezeteknek felajánlott összeg több mint 500 millió forinttal meghaladta a tavalyit.
Minden költséget számlával kell igazolnia a bérbeadónak és az amortizáció (értékcsökkenés) is levonható az adóalapból. Sokszor ez az elszámolási mód már meghaladja egy átlagos bérbeadó számviteli képességeit, így szükség lehet egy könyvelő bevonására is (ami szintén költséggel jár, így érdemes számolni! ) Milyen költségek számolhatók el? - számlával igazolt felújítási költség - számlával igazolt javítási, karbantartási költség - rezsiköltségek (ha a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a közüzemek maradnak Bérbeadó nevén és Bérlő a bérleti díjban a közüzemi díjakat, közös költséget is megtéríti a Bérbeadó részére) - értékcsökkenés (amortizáció) A további matek innentől hasonló az előző számításhoz. Ha a 100. 000 Ft/hó bérleti díjból és pl. 40. 000 Ft/hó (számlával igazolt) tételes költségből indulunk ki, akkor: Az adó alapja: 100. 000 Ft - 40. 000 Ft = 60. 000 Ft Így a következő havi szintű adót kell megfizetnie 2018. január 1-től: Személyi jövedelemadó (15%) = 60. 000 Ft x 0, 15 = 9.
Az általános forgalmi adót pedig fel kellett ugyan számolni, de nem kellett befizetni, hanem az így bruttósított összeg volt az eva kiszámításának az adóalapja. Aminek hatalmas előnye volt az addigi adózási típusokkal szemben, hogy nagyon egyszerű volt az adminisztrációja, csak egy bevételi nyilvántartást kellett vezetni, és az adómérték is bőven az elfogadható szinten volt, összevetve a társasági adó, iletve az osztalékadó akkori mértékeivel (a Tao azokban az években jellemzően 16 százalék volt, az osztalékadó pedig több kulcsos rendszerben működött, 20 és 35 százalékos kulcsok között). Még úgy is jó ajánlat volt, hogy nem lehetett költséget elszámolni, ami megrostálta a mezőnyt, mert csak az alacsony költséghányadú vállalkozásoknak érte meg a belépés. Nem is csoda, hogy sokan választották az evát, néhány év alatt 100 ezer fölé emelkedett a számuk, amit az sem akadályozott meg, hogy az adózást csak egy bizonyos bevételi határon belül lehetett választani. Az induló évben ez a határ 15 millió forint volt, jelenleg 30 millió forint.
Megjelentek az "új" adózók Ez az állapot jó volt a vállalkozásoknak, mert arányos közteherviselést tudtak vállalni, nem kellett trükközni a számlákkal, és jó volt az államnak is, mert egy stabilan befolyó bevételről volt szó. Szintén hozadék volt, hogy ezek a vállalkozások korábban tízmilliárdos nagyságrendű házipénztár-állományt halmoztak fel (vagyis elköltötték a vállalkozásban lévő pénzt, de nem adózták le, azt fiktíven tartották nyilván a házipénztárban), és mivel a belépés feltétele volt, hogy befizessék az erre jutó adót, ez is javította a mérleget. Persze voltak olyan vélemények, hogy ezek a vállalkozások igazságtalan előnyt élveznek azokkal szemben, akik valamilyen oknál fogva nem fértek be az eva alá, de a gazdaság jól fogadta az adó bevezetését. Jött egy jobb ajánlat Az évek folyamán aztán csillapodott az érdeklődés az eva iránt, miután az adó mértéke elkezdtett emelkedni. Az elmúlt években már 37 százalékos volt az adó. Tovább rontotta az eva népszerűségét, hogy ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány újabb, hasonlóan egyszerű adózási formákat vezetett be néhány évvel ezelőtt, 2013-ban.
A harmadik, befejező részben bemutatjuk a városok közül 2018. évre vonatkozóan a 10 legnagyobb adóbevétellel, és egyben legnagyobb helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatot, rátérünk a budapesti kerületekre, érintjük a községeket is. A városok közül a 2018-as évben a 10 legnagyobb adóbevétellel, és egyben legnagyobb helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatot a lenti táblázatban foglaltuk össze a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján. A városok közül az olvasónak kitűnhet Paks, ahol az iparűzési adó összes adóbevételen belüli relatíve alacsony arányát a kiugróan magas 33 százalékos arányt kitevő (2, 5 milliárd Ft összegű) építményadó okozta. Összességében a városok esetében is hasonlóan alakult a helyi iparűzési adóból befolyt bevételek aránya 2018-ban, bár kismértékben alacsonyabb arányt képviseltek a közhatalmi bevételekhez (75 százalék), illetve a költségvetési bevételekhez viszonyítva (22 százalék) egyaránt, ugyanakkor lényegesen nagyobb szórást mutatott.