A Szolgálólány Meséje 3 Évad Kritika / A Szolgálólány Mesaje 3 Évad Kritika 20
Ha ezzel megvannak, mehetnek a következő családhoz szülni – az alázat és a lojalitás alapelvárás, hiszen ők csupán egy "magasabb cél" eszközei. Kép: HBO Hungary Fontos megjegyezni, hogy más nők helyzete sem sokkal jobb: bár a vezetők feleségei a szolgálólányok felett állnak a hierarchiában, a befolyásuk nagyjából a háztartás bejáratáig terjed, a közéletben vagy a politikában semmiféle hatalmuk nincsen. Vagyis Gileádban a nők feladata kizárólag a gyermekszülésre és a háztartás vezetésére korlátozódik. Ebbe a világba csöppent bele June Osborne, akinek nem sikerült férjével átszökni Kanadába, elvették tőle gyerekét és örökbe adták egy másik családnak, őt magát pedig a Waterford -házba osztottak be szolgálólánynak. A dísztópiát bemutató sorozat képi világa nem fukarkodik a brutális jelenetekben, amelyekben nőket erőszakolnak vagy csonkítanak meg, ha a rendszer elvárásainak nem megfelelően viselkednek. A szolgálólány meséje hatalmas siker lett, köszönhetően annak, hogy a történet sok esetben párhuzamba állítható a valóságban is létező vallási és politikai erők célkitűzéseivel.
A szolgálólány mesaje 3 évad kritika 17
Emellett, June és Serena a sorozat elején összespannolnak, de aztán a viszonyuk komplikálttá válik, Serena pedig a saját útját kezdni járni, hogy visszaszerezze Nichole-t; Fred Waterford szintet lépne karrierjében, és egy Washingtoni pozícióé érdekében magas rangú fejeseknél teper. Ám végül nem bírja felesége, Serena (akinek az előző évadban levágták az egyik ujját amiért ki merte nyitni a száját) szenvedését és egyre inkább párja kedvében szeretne járni – amire végül elég komolyan ráfarag; Kicsit belekóstolunk Emily kanadai visszaszocializálódásába; A June-ba szerelmes Nickről kiderül, hogy a rendszer egyik legvéreskezűbb harcosa, ám ezt követően többet nem látjuk az évadban; June pedig önmagához hűen szervezkedik és keveri a szart. Viszont az, ami az első vagy akár a második évadban működött, mostanra egyértelműen unalmassá vagy egyenesen idegesítővé vált: továbbra is a sorozat jelentős része telik azzal, hogy a June-t játszó Elizabeth Moss szenvedéssel teli arcát nézzük közvetlen közelről; semmivel sem kerültünk közelebb ahhoz, hogy June visszaszerezze a tőle elszakított gyermekét; továbbra is a sötétben tapogatózunk azzal kapcsolatban, vajon miként jött éltre Gileád, milyen kapcsolatban van a világ többi részével, létezik-e tényleges ellenállás?
A szolgálólány mesaje 3 évad kritika 6
Így eléggé kérdéses, hogy hova akarják vagy tudják kifuttatni a történetet. Az kétségtelen, hogy June személyiségére hatással van Gileád – ebben pedig egy Walter White-szerű antihős is kibontakozhatna –, azonban ő továbbra is az inspiráló ellenálló szerepében tetszeleg. Pedig sztorinak az tenne a legjobbat, ha a készítők végre csinálnának valamit June-nal: például kiszabadulna, de nem tudna visszailleszkedni a társadalomba; vagy egyszerűen csak hagynák végre meghalni. Ugyanis az már egészen paródiaszerű, hogy egy olyan diktatúrában, ahol napi szinten megkövezik, felakasztják, lelövik, megkínozzák az ellenszegülés legkisebb jelét mutatókat, ott June újra és újra megússza a legnagyobb pofátlanságokat is, aztán egy kis ejnye-bejnye után valami még durvább összeesküvést szervez Gilead urai ellen. Persze elég nyilvánvaló, hogy a sorozatot készítő Hulu nem akarta lezárni a sorozatot az első évad sikere után. Az aranytojást tojó tyúk azonban kezd nagyon elfáradni, és ha csak nem húznak elő valami nagyon váratlant a cilinderből, félő hogy a 4. évadban tovább fog folytatódik a nyomasztó és öncélú körkörösség.
- JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ | CIVILHETES
- A szolgálólány mesaje 3 évad kritika 15
- A szolgálólány mesaje 3 évad kritika 10
- Emlékeztető: A szolgálólány meséje 3. évad - Sorozatjunkie
- A szolgálólány meséje 3 évad kritika